Már egy hete nem tudtunk találkozni. Nagyon hiányzik. Igazság szerint úgy éreztem, hogy sok vagyok neki, ezért visszafogtam magam. Nem kértem, h találkozzunk, arra vártam, hogy ő mondja. Nem mondta. Mire csütörtökön kiderült, hoyg egymásra várunk.... na szép.... aztán én pénteken lehúztam a Balcsira csapatépíteni, így a hétvége is ugrott. Közben őt berendelték, mert segíteni kellett az árvízi védekezésben, így a mai névnapozás is elmaradt. 72 órát volt talpon, nagyon fáradt volt, így nem is várhattam el tőle, hogy ma átjöjjön. Azért reménykedtem egy picit. Hát nem jött össze. Talán majd holnap. Megveszek ezért a pasiért, kell nekem, nem engedhetem kicsúszni a kezeim közül!
Remélem, hogy holnap végre bepótolhatjuk ezt az egy hetet. Meglepetéssel készülök. Főzni, sütni szeretnék, meg pezsgővel várni. Ez lesz az én ajándékom. Kíváncsi vagyok, hogy fog elsülni. Nem tudom, miért, de úgy érzem, szükségem van erre az emberre. Valami megmagyarázhatatlan vonz hozzá. :) Talán így van ez az ő részéről is nagyon remélem.