Azért volt a mai napban jó is ám! Megtanultam, hogyan kell másfél óra alatt 50.000 Ft-ot elvásárolni ruhákra.... :) Spóroltam a múlt hónapban! :) És most gyakorlatilag teljesen új ruhatáram van. Szexis, csinos, de ugyanakkor visszafogott és nagyon nőies. IGENNNNNNNNNNNN! Lassan hódító útra indulok! Azért ezt még egyszer nem szeretném megismételni. Ennyi pénzt elverni egyetlen üzletben.... Nem kicsit ég az arcom miatta. De azért büszke is vagyok, mert egyre kifinomultabb az ízlésem, egyre jobban odafigyelek magamra. Mondom én, mire harminc leszek, nagyon jó nő leszek! :)

Nem írtam mostanában. Nem volt időm, de energiám sem. A szakdolgozatot leadtam, keserves kínok közepette. Ez most valahogy nem igazán jött össze. Érzem én, hogy képes lettem volna ennél sokkal, de sokkal jobbra is. Na igen, ha lett volna elég időm. Most már csak a túlélésre hajtok a suliban. Ezt most már ki kell bírni, nincs mese. Volt itt minden. Sírás, zokogás, idegeskedés, átvirrasztott éjszaka a laptop előtt. De végül elkészült.
Most a beadandókra kellene koncetrálnom, ha nem egy nappal a beadás előtt jutottak volna eszembe. Most a tanárok jóindulatában bízom. Hátha megengedik, hogy pár napos késéssel adjam le... Megint hozom a szokásos formámat, tiszta gáz. Úgy érzem, szét vagyok csúszva teljesen. Össze kellene szedni magam valahogy.
A munkáról ne is beszéljünk. Rengeteg a feladat, minden nap este 10-ig bent vagyok. Magamra már nem is marad időm. Lassan egy teljes hónapja a tisztítóban van a téli kabátom, ez de gáz, még azt sem tudtam elhozni. Elfelejtek mindent... A mai nap csúcsosodott ki minden. Ritka szar egy napom volt, annyira feszült voltam, hogy úgy éreztem, rögtön felrobbanok, nagy a nyomás a munkahelyen. Kapkodás, rohanás, és közben elsiklok néhány lényeges dolog felett, aminek a főnököm nem örül. Meg is értem. Én sem szeretem most magam annyira. Alig várom a nyarat, amikor végre lelassíthatok egy kicsit.
A hétvégén anyák napja, már alig várom, h hazamehessek! :)

Reggel

A reggelt azzal kezdtem, hogy fürdés után automatice a pizsibe bújtam vissza. Majd az arcvakolás után jöttem rá, hogy nem kente be az arcomat nappalikrémmel, és éreztem h kezdek szétszáradni. Az ajtóból kellett visszalépnem, mert nem fújtam be magam izzadásgátlóval és elég ciki lett volna, ha megizzadok, mivel ma volt egy tárgyalásom is. Mindezek tetejébe a használt zsepimet a kuka helyett a szennyestartóba vágtam bele. Mindezt egyetlen egy reggel alatt. Ezek után úgy döntöttem, a mai napot semmi esetre sem veszem komolyan! :D

A szakdogát ma kellett volna leadnom. Holnaptól számítva 5 munkanapom van még, napi 500 Ft-ért cserébe. És a konzulensem még egy betűt sem válaszolt... asszem kezdek betojni, hogy ezt nagyon elbaltáztam! Légyszi neeeeeeeeeeeeeeeeee!
És ma reggel sikerült arra a tudatra ébredni, hogy szombaton zh-t írunk... csokiért cserébe kaptam tananyagot. :D

Na hallóóóóóóóóóóóóóó! Mi ez már megint? Tessék visszatérni!Na most hirtelen egyszerre 3-4 blog is szünetel. A kutyamegamacskarúgjameg! Tenksz.

Annyira tudtam, hogy ma nem szabad bemenni dolgozni....

Boldogásos szakdolgozatírás helyett mennyei manna

Miközben épp azt írtam le a szakdolgozatomban, hogy mik azok az akciótervek, egyszer csak azt éreztem, hogy én most annyira, de annyira tudnék szeretni! Egyik pillanatról a másikra jött ez a nagy érzelmi kitörés, meg is lepődtem, hogy mi a fene, hogy jött ez most ide, mindenesetre annyira boldog lettem, hogy fülig ér a szám. Ennek már vagy 10 perce. Most a székemben hátradőlve ülök és vigyorgok, mint a vadalma. :D Rájöttem ugyanis az érzelmi hullám okára. Úgy negyedórája toltam be egy tábla csokit, csak úgy a magam szórakoztatására, mert mért ne, diéta kellős közepén és mert amúgy is megérdemlem! Szóval egy tábla csokival sikerült akkora dózis boldogsághormont termelnem, hogy most 10 cm-rel a föld fölött járok és minden csupa rózsaszín. Sztem ha lemennék az utcára, az első szembe jövő pasast lerohannám! :D Szép az élet, én mondom! Aki meg feltalálta a csokit, annak kezét-lábát összecsókolom! :D

Ki hitte volna, hogy az általam főzött paradicsomos káposzta is tud olyan finom lenni, hogy egyből benyomtam 3 tányérral! :D És akkor most elvonulok pihenni, úgy elfáradtam itt a nagy evészetben! :)

Beszéltem az este a Szakácsommal neten. Jó volt látni, hallani, hogy jól van. Lefogyott, és fáradt, de bírja a melót a hajón. Én meg örültem, hogy végre hosszabban is tudtunk beszélni. Szó, mi szó, nagyon hiányzik. De ugye meghoztunk egy döntést... nem táncolhatok vissza.

Hogy milyen ideges lettem az előbb!!! Nagyban írtam a szakdolgozatot, amikor is egyszer csak bevillant, h valamit elcsesztem a munkahelyen. Egyik pillanatról jött a másikra, semmi előzmény nélkül. Teljesen bepánikoltam, még a kezem is remegett. De már telefonáltam párat, és úgy tűnik, megoldódik a helyzet, talán még sincs akkora gond, mint ahogy azt gondoltam. Mindenesetre hihetelen, hogy nem tudok kikapcsolni. Még szabadság alatt sem. Mikor lesz ennek vége???

Allergia

Ez az allergia dolog még évekkel ezelőtt kezdődött. Úgy 6 éve talán. Megfigyeltem, hogy ha alkoholt ittam, főleg bort és krémlikőröket, elkezdtem tüsszögni, és bedugult az orrom, mintha csak csupa takony lettem volna. Aztán tavasszal jött a szemviszketés, ill. az egész évben tartó orrfujkodás és tüsszögés. Mindehhez párosult még a kiütés is. Szinte naponta jött ki rajtam egy vagy kettő, mikor hogy, olyanok voltak mint a szúnyogcsípések, felpuposodtak és viszkettek. Másnapra elmúlt, mintha mi sem történt volna. Aztán, amikor az igazi nagy szerelem véget ért 2006-ban, gondolom idegi alapon, elhatalmasodott rajtam ez a nyavalya. Na akkor végre elmentem orvoshoz. Volt vérvétel, teszt, gócpont vizsgálat, amit csak akar az ember. Diagnózis? Hát fogalmuk sincs. Igen, allergiás a poratkákra, a pollenre, de nem a parlagfűre, hanem a fekete ürömre, aztán meg ott van a hisztamin is, na ezt nagyon utálja a szervezete, és a teljes kiőrlésű liszt sem jó magának. De ne egyen füstölt húsokat és sajtokat. Kerülje a citrusfélék héját tartalmazó ételeket, ne egyen paprikát a kapszaicin miatt, ne egyen csokit és fagyit, és ne egyen..... A diétát képtelenség volt betartani, olyan listát kaptam, hogy önkéntelenül is meg kellett kérdeznem a dokit, ugyan mondja már meg, akkor mit ehetek??? Mire a válasz: Hát mindent, ami a listán nincs rajta!
Na ekkor pöccentem be. Kaptam allergia-gyógyszert, amit szedtem kb 3 évig, aztán beintettem. Elegem lett. Nem fogok én itt életem végéig allergiás gyógyszeren élni! 1 éve már, hogy abbahagytam. Az első hónap a gyógyszer nélkül kész katasztrófa volt, viszkettem, nem láttam, nem hallottam, tele voltam kiütésekkel, nem győztem az orrsprayt használni, és a zsepiket telefújkodni. De elhatároztam magam. Látni akartam, hogy tényleg szüksége van e a szervezetemnek rá. És lám-lám, nekem lett igazam. Az az 1 hónap az elvonási tünetek ideje volt, és láss csodát, a következő hónaptól egyre jobb lett. Már nem követelte a szervezetem a gyógyszert, kezdett hozzászokni az új helyzethez. Kezdtek múlni a kiütések. Mára már ott tartok, hogy nagyon ritkán pöttyösödök ki, és azt is csak akkor, ha chipset eszem. Ezt már egy ideje gyanítottam, de tegnap végre bebizonyosodott. Van itthon tartalékban egy doboz Xizal, és kalciumtabletta minden mennyiségben, de az elmúlt 1 évben talán ha kétszer éreztem szükségét annak, hogy bevegyem. A por és pollen ellen túl sokat tenni nem tudok, tengervizes orrsprayt használok, ha kell, ill. beszereztem egy jó kis szemcseppet is tavaszra és ennyi. Nem fulladok, nem vagyok rosszul, néha tüsszögök, de jól vagyok. Nyilván ehhez az is hozzájárult, hogy helyretettem az agyamat, idegileg rendbe jöttem. Szóval jól vagyok.

Chipskirálylánynak annyi

Most már szinte biztos, hogy allergiás vagyok az összes chipsre. Az este kikísérleteztem. Vakaróztam és kiütések jöttek ki rajtam. Gyanítom, hogy a chipsben lévő tartósítószer és az a rengeteg E üti ki nálam a biztosítékot. És akkor most egy hétig tartó gyász következik. Le kell szoknom a chipsről.... én a chipskirálylány, aki képes 1 perc alatt bedarálni akár két csomaggal is!!! Én!!!! Ma éjjel siratós, gyertyás virrasztást tartok! Holnaptól pedig elvonási tünetek....

Haladok, de nem elég jól. Élek, csak nem elég jól. Érzek, hallok és látok, de most semmi sem elég jó. Érzem, hogy sírni kellene, de valahogy nem jön, nem elég jó. Elégedetlen vagyok és továbbra sem elég jó...

Undor és utálat és gyomorideg

Nem kicsit vagyok ideges.... a héten szabadságon vagyok, hogy írjam a szakdolgozatomat. Erre tegnap be kellett mennem dolgozni... és hazaküldtem magamnak egy csomó mindent, hogy azt majd jól felhasználom a dolgozatban. Erre mi történik???? Meghal a levelezőrendszer, és az e-maileket nem lehet házon kívülre küldeni. És mikor veszem ezt észre??? Ma reggel, amikor álltam volna neki.... én biztosan sírva fogok fakadni... mintha minden összeesküdött volna ellenem. Már csak 1 hetem van hátra. Úgy érzem, már cask arra hajtok, hogy görbüljön.... annyira utálom! Most érzem azt, amit Pipacs a 3. iskolájánál érzett, hogy undorom van, megcsömörlöttem, már nem akarom tovább csinálni, már egyáltalán nem élvezem. Csak azt nem értem, hogy miért a végére fogyott el a lendület. Pedig most kellene igazán hajrázni, már tényleg nincs sok hátra, csak egy szakdoga jövő hét csütörtökig, egy vizsgaidőszak májusban és egy államvizsga valamikor június végén. Na mondjuk ez épp untig elég... Soha többé nem ülök iskolapadba!!!!!! (hiszti pedig most befejezve) :)