Boldogásos szakdolgozatírás helyett mennyei manna

Miközben épp azt írtam le a szakdolgozatomban, hogy mik azok az akciótervek, egyszer csak azt éreztem, hogy én most annyira, de annyira tudnék szeretni! Egyik pillanatról a másikra jött ez a nagy érzelmi kitörés, meg is lepődtem, hogy mi a fene, hogy jött ez most ide, mindenesetre annyira boldog lettem, hogy fülig ér a szám. Ennek már vagy 10 perce. Most a székemben hátradőlve ülök és vigyorgok, mint a vadalma. :D Rájöttem ugyanis az érzelmi hullám okára. Úgy negyedórája toltam be egy tábla csokit, csak úgy a magam szórakoztatására, mert mért ne, diéta kellős közepén és mert amúgy is megérdemlem! Szóval egy tábla csokival sikerült akkora dózis boldogsághormont termelnem, hogy most 10 cm-rel a föld fölött járok és minden csupa rózsaszín. Sztem ha lemennék az utcára, az első szembe jövő pasast lerohannám! :D Szép az élet, én mondom! Aki meg feltalálta a csokit, annak kezét-lábát összecsókolom! :D