2009. november 17., kedd
Csend
Csend van. Sikító csend. Nagyokat nyelek, próbálok magamon uralkodni. Hát nem megy. Tegnap este végleg lezártuk. Nincs tovább, nem megy. 2 év 3 hónap. Ha költő lennék, megírnám, hogy milyen szép volt, megírnám, hogy most hogy vagyok, és megírnám, hogy milyen vihar dúl a lelkemben. Azt is megírnám szép és érzékeltető szavakkal, hogy most hogy vagyok. De nem vagyok költő. Így hát nem írok semmit. Mert rosszul vagyok, nagyon rosszul.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Ugyanígy érzek én is. Elolvastam az új blogodat végig, és ugyanezen az úton kezdtem el járni én is. Nagyon fog fájni, amikor elköltözik. Kibírhatatlanul. :( E.
Megjegyzés küldése